Tanulók

Az a munkám kellemesebb rèsze, hogy egy csomó logisztika szakon tanuló közèpiskolás "gyerekünk"is van. Nègy különböző iskolából járnak hozzánk, összesen tizen. Eleinte nagyon furcsa volt, mert mindannyian a gyerekeim lehetnènek, ès nehèz őket nem úgy kezelni, mint a gyerekeket, akikkel azèrt kicsit elnèző az ember, de szèpen belejöttünk. Nèha már voltam kifejezetten szigorú is.
Azt nem tudták, hogy minden hónapban tőlem kapták a szöveges èrtèkelèst, ès a jegyüket is, de talán jobb is így.
Lassan vège a tanèvnek, így ők is szèp lassan fogyatkoznak.
A kèt hozzám legközelebb álló lány ma volt utoljára. Kèszültünk nekik egy kis meglepetèssel, amiről semmit nem sejtettek. Már egèsz dèlelőtt sóhajtoztak, hogy túl gyorsan telik az idő, ők nem akarnak mèg elköszönni, úgyhogy sejtettem, hogy nem lesz könnyű a búcsúzkodás.
Már amikor mindannyian felsorakoztunk körülöttük, sejtettèk, hogy mi következik, ès máris mindketten pityeregtek. (Azt gondolom mondani sem kell, hogy szem nem is maradt szárazon).
Az ajándèkoknak nagyon örültek, mindenkit jól megölelgettek...sajnos aztán el kellett búcsúznunk. Remélem, hogy minden úgy alakul majd nekik, ahogy tervezik, ès az egyikükkel legalább kollègakènt is fogunk mèg találkozni.