:)

És kész van minden, amit akartam, délután négyre már a konyhában is rend volt. :)
Igaz, délelőtt főztem, azzal voltam elfoglalva, úgyhogy csak ebéd után álltam neki az egyebeknek.
Eriknek meccse volt, ő csak délután kettőre ért haza, minden cucca csupa sár (így holnap, húsvéthétfő ide, vagy oda.. menni fog a mosógép, mert kedden megint edzés van), de legalább nyertek. Imádom látni, ahogy hazaér ilyenkor, fáradtan, de mosolyogva, akkora, mint egy zsiráf, mesél, a maga nyegle kamaszos modorával, közben a telefonja folyton pittyeg-rezeg, egy perc megállás nincs. :) Ez pont így van jól, ahogy van, jól csinálja. És imádom érte, hogy ilyen. :) Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy amikor elmúlik ez a kis esetlen szégyenlősség is belőle, amit most még nyomokban tartalmaz, akkor milyen lesz majd. :) (szerintem lehengerlő lesz..)

De jó, hogy még van egy nap itthon. :)