Könnyű vagy nehéz?

A múlt héten volt talán, -és akkor annyira meg akartam jegyezni, hogy majd itt is elmeséljem, hogy végül persze, hogy elfelejtettem- hogy egy cigiszünetben beszélgetve megjegyezte egy kolléga, hogy biztos könnyű engem is, és Balázst is szeretni, ha így együtt maradtunk kamaszkorunk óta. Nehezen értelmeztem a mondatot, és ott és akkor furán is éreztem magam, mert egy ilyen megjegyzés után legalább tíz szempár várta, hogy mit fogok erre válaszolni. Az a fajta csend volt, amitől az ember zavarba jön egy kicsit. Akkor és ott azt mondtam, szerintem nincs ilyen, hogy könnyű valakit szeretni, de ha az ember szereti a másikat, akkor mindent megtesz azért, hogy minden jó legyen. Az idősebb generáció tagjai, akik várták a válaszomat, bölcsen bólogattak erre egy sort.
De azóta többször is eszembe jutott ez a könnyű engem szeretni dolog. És azon gondolkodtam, hogy vajon könnyű e, vagy nehéz? Nem mondom, hogy könnyű eset vagyok, bár azt mondják, nagyon könnyen alkalmazkodom, és nagyon könnyen elfogadok bármit. (ez amúgy csak kívülről tűnik úgy, hogy milyen jó nekem, belül nem mindig az)
De amikor arról van szó, hogy valaki kimutatja azt, hogy fontos vagyok neki, érdekes módon elég hülyén kezelem. Mert persze, szeretem, ha valaki elismer, és dicsér, de nem tudok mit kezdeni azzal, ha a külsőmre tesz valaki egyértelműen pozitív értelmű megjegyzést. Egy köszi-t azért ki tudok nyögni, de se el nem hiszem igazán, se nem értem. Nem szeretem, ha "tutujgatnak", vagy "babusgatnak", egyenesen fel tudnék robbanni tőle. Így aztán nem is nagyon teszi ezt senki.
De nagyon szeretem, amikor Balázs váratlanul megölel, és hagyja, hogy jól odafészkeljem a fejemet a vállára, és ellazuljak. Azt is nagyon szeretem, amikor azon kapom magam, hogy engem figyel, és abban a pillanatban, ahogy összekapcsolódik a tekintetünk, mosolyog. Azt is szeretem, ha valaki figyel rám. Ha emlékszik, hogy miről beszéltünk a múlt héten, vagy a múlt hónapban.
Igazából nem hiszem, hogy nagyon nehéz lehet velem. :) Vagy nem is tudom. :)
Azt biztosan tudom, hogy nekem sosem volt nehéz dolgom szeretni a férjemet. És sosem volt nehéz dolgom akkor sem, ha a barátaimról volt szó.