Salalla

Na mondjuk még csak óvatosan dudorászok, mert még simán előfordulhat, hogy végül mégsem úgy lesz, ahogy elvileg lenne, de azért, mivel a remény hal meg utoljára leírom, hogy ha minden jól megy, és az összes angyal is velem van, akkor már csak ünnep után dolgozom legközelebb. Na persze ezt már igenis ki is érdemeltem a héten, mert már dolgoztam annyit a három nap alatt, mint máskor egész héten. Ma reggel még ennek szellemében indultam, és igenis felvillanyozott a tény, hogy le tudom ezt az egész napos műszakot, és aztán jöhet a karácsony. Aztán mondjuk főnökasszonyom kicsit lelombozott azzal, hogy azt mondta, még a péntek mégis necces, mert előfordulhat, hogy mégis mennem kell. Mondjuk nem voltam rest azzal elköszönni, hogy kivételesen abban reménykedem, hogy nem találkozunk majd csak az ünnep után. Mindegy, félig már beleéltem magam, és emiatt még a hóra sem haragudtam annyira. :D Tudom, tudom, menjek a fenébe, fehér karácsony legyen, meg minden, de nem tehetek róla, én továbbra is utálom a havat. Én simán meg tudnám szokni azt is, hogy harminc fokban és verőfényes napsütésben karácsonyozunk. Bármikor benne lennék egy ilyen klímaváltozásban, vagy akár lakhelyváltozásban is. Ahol meleg van, ott nekem jó. Éppen ezért ma reggel a 13 fokos bolt nem esett épp jól, úgyhogy sűrű létrázásokkal és hajtogatásokkal tartottam melegen magam, meg némi kávéval. Mindegy, túléltem ezt is.
Na és aztán a másik jó hír, hogy újfent szerződtünk. Bankkal is, t-vel is. Mondjuk mondhatnám úgy is, hogy nyugodtan szájon vághatom magam legközelebb, ha azt mondom valamivel kapcsolatosan, hogy na, ezt ne már. Mert mindkét ügy ilyen. Amire azt mondtam, hogy na nem... és mégis. De ez majd egy másik bejegyzés témája lesz, csak azért, hogy jó kíváncsiak legyetek, meg azért, mert háromnegyed tizenegy van, egy komoly darázsfészek duruzsol a fejemben, és álmos is vagyok.

De addig is salalla..