Végzetes hiba történt

Valami ilyesmi hibaüzenetet írnék ki, ha windows operációs rendszer futna rajtam. De minimum újraindításért könyörögnék napjában sokszor. Nem tudom, meg tudom e még állítani a lavinát, ami elindult, nem érzem magam képesnek ezzel a 160 cm-mel rá. Minden összetört bennem, amit olyan gondosan építgettem hónapokon keresztül. Falak épültek megint körém, amiket már ezerszer ledöntöttem. Most a falak ráadásul olyan hideget árasztanak, amitől lebénulok percekre. Úgy szeretném, ha képes lennék lerázni ezt az egészet, mint valami zavaró pihét a kabátomról. Néha nagyon szeretnék sokkal kevésbé lelkis lenni, valaki, aki mindent félvállról tud venni, és semmi nem fáj, nem nyomasztja. Nem akarnék mindig arra törekedni, hogy magamat az utolsó utáni helyre téve mindenki másnak jót tegyek, hanem törtetnék magamért. Biztosan nem itt tartanék, de biztosan nem is én lennék.
Nem vagyok jól. Megint vannak éjszakánként lábrázások, három-négy is megesik, és még valami új koreográfiát is kitalált magának, mert már nem csak rázkódik, de kalimpál is. Ezt el tudnám fogadni, ha cserében napközben minden jó lenne, de messze van ez attól. Ma konkrétan négy fejzsibbadós valamim is volt, ami lehetett éppenséggel petit male,(és y-nal kell jelölnöm a gondozási naplómban...) mert utána rázott a hideg, ahogy azt kell. Most ezt foghatom a frontra is, meg még másra is (de szennyest nem teregetek, amúgy is mindig kimosom, nem szellőztetem csak úgy), foghatom arra is, hogy délutánra bedurrant a fogam is, és nagyon fájt.
Képlékeny massza bennem minden, hogyan lesz itt szombaton szenteste, mikor úgy le vagyok maradva, mint a borravaló. Nem, nem fogok már négyfélét sütni, örülök, ha egy meglesz. Persze, ettől nem dől össze a világ, sőt, még azt is tudom, hogy a boltban is árulnak ilyesmit, ha minden kötél szakad. Persze nem tett jót a lelkemnek, hogy éppen ma Erik (aki végül mégsem lett beteg) megkérdezte, hogy sütök e megint olyan sok sütit, mint akkor, amikor az egész konyha tele volt tálcákkal... Ő gyerek, nem róhatom fel neki, és igaza is van abban, ha ilyesmi kívánsággal előáll karácsonykor. Mindegy, ezen majd túlteszem magam. Még mindig van hiányzó ajándék is, de idő mindenképpen hiányozni fog. Túlóráztam ma is, holnap is, és szerdán is fogok. És korántsem biztos, hogy a szombaton kívül jut e egyáltalán még szabadnap. Tudom, sokan csinálják ezt így. Meg vannak nálam sokkal rosszabb sorsú, súlyos beteg emberek is, de ez most nekem nem vigasz.
De legalább odaértem ma az oviba, és megnéztem a Betlehemes előadást, benne a káprázatosan gyönyörű Rolival, aki Gáspárt alakította kellő komolysággal. :) Az ilyenek tartanak életben napról-napra.