Túl vagyunk az ünnepeken, a vég nélküli ajándékbontásokon, meg mindenen, ami ezzel együtt jár, de még mindig teljesen eltelve minden kajával. Az idén elégedettek lehetünk, mert tényleg minden ajándék telitalálat volt, mindenki örült, a gyerekek pedig azóta is megállás nélkül játszanak az új szerzeményekkel.
Családilag nincs nálunk olyan nagy ünneplés, ami egyrészt jobb is, mert ha hatalmas méretű családunk minden tagjával ünnepelnénk, minimum szilveszterig tartana, de még az is lehet, hogy az újévben is. Mert van az anyámnak két testvére. A két testvérének van összesen három gyereke. Az idősebb bátyjának van már két unokája is, ami ugye azt jelenti, hogy ott már bővült a család. Van a nevelőapámnak két fia, mindkét fiának egy-egy gyereke is. Aztán van apósomnak is két testvére, fejenként két-két gyerekkel, a nővérénél négy unoka is, az öccsénél csak egy. Szóval, ez eddig.. számoljunk csak... 10 család. És akkor ugye itt van az én húgom és családja, a férjem bátyja és családja. Ez már 12.
Aztán van az az ág, amiből én teljesen "ki lettem tagadva". Mert biológiailag nekem is van apám (aki egyébként a húgomnál itt volt karácsonykor, épp a szomszédban, de nem tartotta fontosnak, hogy nekem boldog karácsonyt kívánjon, így aztán én is tartózkodtam eme jókívánságom átadásától), akinek ugye van egy új családja. Meg van neki eredendően hat testvére, ugye ez már hat család. De minden testvérének van gyereke is. Összesen 18. A 18 gyerek közül is van, akinek már van saját családja, szám szerint négyőjüknek összesen van négy gyereke.
És akkor nem számoltuk még az anyukám temérdek unokatestvérét, és a nevelőapám szintén népes családját, mert neki is van még hat testvére, meg azoknak családjaik, sőt, ott már unokák is, mert a nevelőapám a legfiatalabb.
Szóval, ha tényleg mindenkivel tartanánk a kapcsolatot, akkor igazán nem lenne semmi az ünneplés. :D De nem bánom, hogy így alakult.
Így csak első ünnepen bementünk apósomhoz ebédre, aztán hazajöttünk. Ekkor voltak itt a nevelőapám gyerekei, és unokái. Második ünnepen a anyám idősebb testvérének a gyerekei jöttek hozzánk gyerekestől, végre egy helyen volt az összes dédunoka (hatan vannak), jót játszottak, a két kicsi ismerkedett. És ezzel vége is volt a karácsonyozásnak családilag.
Ja, és hogy valaki hiányzik a felsorolásból? Ez így van. Anyósom. És ha nagyon ragaszkodom a számszerűsítéshez, hát akkor legyen ő is benne. Ő és az új családja. Mert van az élettársának is két gyereke, és a gyerekeinek is családja. Szóval, ott is lenne még pluszban egy pár család. De ő még annyira sem "játszik", mint az én apám.
Így végigszámolva kicsit sem bánom, hogy a család leredukálódott akkorává, amekkora. Ezt nem lehetne ép ésszel végigcsinálni, sem vendéglátóként, sem vendégként, az biztos. És pont az veszne ki a karácsonyból, amiről szól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése