Ha Ti nem tettétek, kénytelen leszek én megtenni, hogy kommentáljam azt a postot. Két részletben teszem meg. Először elmondom, mivel NEM értek egyet. Vagyis inkább mi az, ami szerintem nem vonatkozik rám.
"Elutasítják az életet, amely makacsul szenvedésre ítéli őket" Ez rám sosem volt igaz. Egyrészt, nem szenvedek, másrészt szeretek élni minden nehézség ellenére is.
"Megvetik magukat" Ez csak nagyon ritkán jellemző rám. És ha igen, akkor annak komoly oka van.
"mely arrogánssá teszi" Ebben nem vagyok 100 %-ig biztos, csak reménykedem benne, hogy még sosem voltam arrogáns senkivel szemben sem.
" és fogadjuk el, hogy erőinket nem csak a negatív dolgok felé lehet irányítani" Szerintem ezzel nekem a világon semmi teendőm nincs. Pozitívan gondolkodom, a legnagyobb sz.rkupac tetején is képes vagyok meglátni azt az egy szál véletlenül ottmaradt virágot.
A másik dolog, ami ül, nemkicsit... az egy következő post lesz inkább. Mert az nem olyan, amit kétperc alatt képes vagyok begépelni szinte semmi gondolkodással. De ha kiírom magamból, azzal egy újabb lépést teszek majd valami felé, így megteszem. Végül is épp itt az ideje. Mondjuk holnap, ha már ráért 17 évig.. ez az egy nap igazán nem számít majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése