2014. ápr. 20.

Pedig kamasz

Érdekesen alakultak ma a dolgok. Patrik, aki ugye közülünk egyedül kapott jegyet a stadionavatóra, úgy döntött, inkább nem megy. Mert nélkülünk nem akar. És a gondolatot tett követte. Felhívta a nagyapját, és nekiadta a jegyét.
Mi meg tátott szájjal néztük mindezt.. és csak ámulunk, hogy még ilyet.. pedig kamasz. Nagyon kamasz. És szó sem volt arról, hogy nem engednénk el. Ő mégsem kér ebből az élményből nélkülünk.
Büszke vagyok rá.

3 megjegyzés:

  1. Ez annyira megható! Ilyenkor érzed azt, nem, hogy ezekért a pillanatokért érdemes vesződni "vesződni" velük a hétköznapokon, hallgatni a puffogásukat, a hisztijeiket, stb... Annyira jól nevelitek a Fiaitokat Dius, hogy tényleg, csak le a kalappal!

    VálaszTörlés
  2. nagyon-nagyon rendes volt Patriktól, tényleg húzzátok ki magatokat :-)

    VálaszTörlés
  3. Bea, pedig még az is ritkán tudatosodik bennünk, hogy mi tulajdonképpen neveljük őket. :) :D Egyébként pedig tényleg, az összes aznapi morgós-beszólós rész elfelejtődött azonnal, és maradt az az érzés, hogy "Hát igen, ezért minden megéri.."
    Eszter, én még mindig úgy érzem, kicsit túl rendes is volt, bár nem bánta meg utólag sem. :) Jó fej gyerek. :) :) (hiába, az én fiam :D :D )

    VálaszTörlés