Jó lesz ez

Előre is elnézést kérek mindenkitől, aki a tegnapi időjárást szereti, de én nem hagyom abba a jó idő kérős mantrámat, mert úgy tűnik, jó úton járok, ma délután már kezdett alakulni olyan irányba, amit én szeretek. Úgyhogy folytatom tovább, bocsi..

Reggel még igen hűvös időre ébredtünk, amikor először felébredtem fél hétkor, még meg is állapítottam, hogy jobb lesz nekem a meleg takaró alatt (nyitott ablaknál alszunk), és még vissza is aludtam nyolcig. 

A délelőtt még általános semmit tevéssel telt, de aztán délután átmentünk Balatonlellére. A fiúknak még júniusban megígértem, hogy felülünk az óriáskerékre. Nem tűnt vállalhatatlannak, egészen addig, amíg nem ültünk be a kabinba, és nem indult el a nagy monstrum.Az első pár centi emelkedés után azt éreztem, hogy én itt vagy elájulok, vagy majd ki sem tudok a végén szallni. Szerencsére egyik sem történt meg, és a második körnél már fényképezni és nézelődni is képes voltam, de azt hiszem, ez ilyen egyszeri vállalás marad. Legalábbis mostanában nem vágyom ilyesmire. 

Ott is vacsoráztunk az egyik étteremben, fél nyolckor jöttünk csak haza. Patrik nem volt velünk, mert egészen véletlenül (és mert kicsi ez a világ) az egyik barátja is itt van Bogláron, vele volt közös programja délután.