Munka után még elmentünk a volt kolleganőimmel a helyi pizzériába, beszélgettünk, ettünk. Jó volt nem csak úgy beszélgetni velük, hogy kutyafuttában egy cigi mellett. Igaz, mindig megállapítom, hogy világok választanak el bennünket. Mindenkivel jóban vagyok, ezzel nincs semmi baj, együtt is bírom őket, de vannak olyan furcsaságaik, ami miatt azért nem bánom, hogy már nem töltjük együtt a napok nagy részét.
Az én fejem is fájt, pedig mostanság nem nagyon szokott. Talán volt valami a levegőben...
VálaszTörlés