Ma olyan szokásos hètfő volt. Az a fajta, amikor az embernek sokkal inkább kedve lett volna mèg ágyban maradni, ès nyakig betakarózni, mint hogy hajnali öt órakor már munkába induljon.
A helyzetet nem tette könnyebbé, hogy mindössze tizenkèt fokot mutatott a hőmérő a kocsiban, ès eszembe juttatta, hogy mindjárt itt lesz visszavonhatatlanul az ősz, ès hozza magával azokat a nyirkos, fàzós napokat is. Nem várom, mèg akkor sem, ha van az ősznek gyönyörű rèsze is, a csodálatos színeivel. A telet meg szívesen át is aludnám, ha lenne rá lehetősègem.
Azèrt, hogy a hètfőnèl maradjak, akadtak ezen a napon is jó dolgok, burger kinges ebèddel, pár összemosolygós pillanattal, kajlán ugrándozó kutyával.
Patrik tök jól èrzi magát a diákmunkás lètben szerintem. Beszipkázta a marketing világ, úgy tűnik, jó döntés volt (csak hogy stílusos legyek). Azt nem tudom, hogy megerősítette e a továbbtanulási szándèkàt, nyilván ez kèsőbb fog csak kiderülni, de az már most látszik, hogy jót tett neki ez az egèsz, csomó èrdekessèget hall ès tapasztal, amit mèg mi sem. Ès...olyan felnőtt is lett vègèrvènyesen.
Erik nem várja a sulit, pedig a papírforma szerint azèrt kicsit illene izgatottnak lennie. De erről szó sincs. Jobban izgatja a foci, meg a youtube, meg hogy az öccsèt szekálja.
Roli elmondása szerint már egy kicsit várja, de leginkább a barátai hiányoznak, semmi más. Azt el sem tudom képzelni, hogy fognak majd felkelni, mikor tíz előtt nemigen kerülnek elő az ágyaikból, de ha tehetik, mèg akkor sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése