2014. dec. 26.

Fények

Még akkor, amikor s.o.s rohantunk beszerezni az ajándékot szombat délután, akkor ígérte meg nekem Balázs, hogy majd valamikor az ünnepek alatt megyünk, és megnézzük a karácsonyi kivilágítást az Andrássy úton. Mert az nekem a szívem csücske, annyira gyönyörű, hogy akárhányszor láttam eddig, mindig a szám is tátva maradt, és úgy éreztem magam, mintha egyenesen Csodaországban járnék.
Nem akartam neki szólni, azt hittem, hogy elfelejtette, vagy nincs kedve hozzá, de legnagyobb meglepetésemre ma azt mondta, délután megyünk valahova. Aztán ebéd közben elárulta, hogy oda megyünk. :)
Négy óra után indultunk, hogy biztosan elég sötét legyen, mire odaérünk, és mindent teljes pompájában láthassunk. Először Budán tettünk egy kis kitérőt, ahol máris csodaszép kivilágítással találtuk szembe magunkat a Móricz Zsigmond körtéren, majd a Szent Gellért tér előtt szembejött velünk a "csillamos", amitől- bevallom- könny szökött a szemembe. Az ősöreg 19-es villamost vonták fénydíszbe, és ettől olyan gyönyörűen különleges volt, hogy kedvem lett volna kipattanni az autóból, és átszállni rá. :)

forrás: google

forrás: google
A fotók nem a saját fotóim, mert csak a szememmel fotóztam. Egyrészt, értelme sem lett volna előkapni a telefont, úgysem tudtam volna jó képet csinálni a kocsiból, másrészt meg mire ez eszembe jutott, már másfelé figyeltem, mert a Szent Gellért tér is gyönyörű.
Ehhez képest csalódás volt átérni a Szabadság hídon Pestre, mert a Deák térig szinte semmi ilyesmivel nem találkoztunk. Ott viszont kitettek magukért, és amúgy is a Budapest Eye is olyan ünnepi látványt nyújtott a sötétben. :) (működött)
Onnan már csak egy-két perc volt, és máris rákanyarodtunk az Andrássy útra. A szám ezúttal is tátva maradt, beértünk Csodaországba, bárkinek elhittem volna, hogy egy mesében vagyunk. :) Nem is nagyon érzékeltem, hogy körülöttünk forgalom van, és emberek, mert csak gyönyörködtem. Olyan nyugalom volt bennem pusztán a látványtól, amilyen már régen. Nem bántam volna, ha a világ végéig is tart ez a csoda, de a Hősök tere felé közeledve már vége is volt. :(
forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
Ha tehetném, erre az időre odaköltöznék, mert biztosan nem unnám meg akkor sem a gyönyörködést, ha minden nap ezerszer látnám. :)

1 megjegyzés: