A hangulatom hullámzó, a lelkem kicsit odavan, de azért nem vagyok nagyon nekikeseredve. Az majd holnap jön. Ma még csak tomboltam a tehetetlen dühtől, amiért mennem kellett még délutánra dolgozni, mikor nekem annyi dolgom lenne itthon. A hétvége nem sok mindenre volt elég, vagy legalábbis messze nem annyi mindenre, mint kellett volna.
Bevezetném, hogy legalább a nők decemberben kapjanak két hét extra szabadságot, hogy nyugodtan tudjanak készülni a karácsonyra. Simán elkélne szerintem ez az idő. Vannak egyéb korszakalkotó ötleteim is (hjajj, csak lenne az enyém a munkaügyi miniszteri tárca), de azt most nem mesélem el, mert már este hatkor is percenként ásítoztam, most meg már majdnem hat órával később van.
Holnap a huszonharmadik órába érkezünk. Se bejgli, se zserbó, se semmi... De innen szép nyerni. :) És mire való a huszonnegyedike délelőttje? Meg a holnap éjszaka?
Hát, ha két hét nem is, de pár napocska biztosan jól jönne a családanyáknak. Bár, a kereskedelemben ugye ez nehezen kivitelezhető.
VálaszTörlésDrukkolok, hogy legalább addig eljuss, amennyi feltétlenül muszáj, és azért meg főleg drukkolok, hogy karácsonykor pihenhessél is kicsit!
Nincs rohanás! Énis dolgozom ma is. Majd meglesz minden. Ma este sütök zserbót, tegnap este a mézest sütöttem, holnap is főzök délelőtt és sütök is, nem vagyok ideges, ez a mi karácsonyunk, pont én rontsam el? Sütni, főzni, mosni, ugyanúgy fogok mint máskor, ilyen a nagycsaládos pihenés :)
VálaszTörlés