Nem tudom mi van velem. Valahogy a testem nem engedelmeskedik annak, amit a szívem-lelkem diktál. Mert odabent élek, és virulok, és buzog bennem az energia és a tettvágy. Tervezgetem mikor mit fogok csinálni, hogy fogom csinálni. És már ettől jól érzem magam, hogy van kedvem tenni valamit, hogy terveget szövögetek.
Mégis.. hiába minden, ami belülről jön, ha amúgy meg kimerült vagyok a végtelenségig. Nem engedelmeskedik a testem a belső utasításoknak, nem mozdul a lábam, nem csinálja a kezem. És a gyomrom sem az igazi. Meg még ki is száradtam egy kicsit. De ez utóbbit csak magamnak köszönhetem, mert napközben elfelejtettem inni. Csak akkor tűnt fel, amikor már folyamatosan a számat nyalogattam annyira száraz volt.
Össze kell ezt a kettőt hangolnom. Mondjuk kezdhettem volna azzal, hogy nem tizenegy után fekszem le, amikor négykor ébresztő van. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése