Majd még kell azon gondolkodnom, hogy mit is akartam én még délelőtt megosztani veletek. Akkor idő hiánya miatt nem tettem, azóta meg sikerült elfelejtenem.
Helyette elmesélem, hogy Erik ma korcsolyázni volt az iskola szervezésében. Akart menni, úgyhogy mehetett. Busszal mentek, délután. Hozzáteszem, soha nem volt még jégkorcsolya a lábán. Így aztán én egész délután azon aggódtam, hogy nehogy akkorát essen, hogy eltörjön valamije.
De nem.. esett úgy tizenötöt (őt idéztem), de aztán belejött, és jól ment neki. Igaz, háromnegyed órás késéssel értek haza, mert a buszsofőr valamit félreértett, de megérkezett épségben.
Nekem meg téli fáradtságom van. Még akkor is, ha ilyen nem is létezik. Reggel majdnem összerogytak a lábaim mikor fel kellett kelni. És amúgy is egész nap aludtam volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése