Széles körben kezdik terjeszteni rólam, hogy bizony én sztahanovista vagyok, mert nem elég a hét öt napján dolgozni, újabban hatnaposra növesztem a munkaheteket.
Nos.. Sztahanovtól igen messze vagyok.. sőt, nem is törekszem az ő babérjaira, képtelen lennék rá, hogy egy előírt normának a tizenakárhányszorosát csináljam meg. :) De még csak munkalkoholista sem vagyok. Az a családunk egy egészen más tagja. De van ilyenünk is. :) (aki bár nem érti, de épp ezért hülyeség, hogy azt gondolja, nem érdemli, pedig ó, dehogynem...)
Szóval sem egyik, sem másik nem vagyok én, simán csak alkalmazkodom a körülményekhez, meg beállok a sorba, és ennyi. Meg különben is, ha menni kell, hát menni kell. :)
Ámbár.. visszagondolva Sztahanovra.. azért lehet, hogy vannak bennem bizonyos vonások, mert az a tulajdonságom meg van, hogy ha valamit megcsinálok egyik nap x idő alatt, akkor másik nap hamarabb szeretném már, mondván, rutinos vagyok. :) És ha hamarabb megy, akkor meg még belefér más is. Ha meg belefér más is, akkor annyival kevesebb marad a következő napra. :)
Igazából amúgy azt remélem, hogy most egy ideig nem lesz ilyen hatnaposra növesztett munkahét, mert kicsit kezdek elfáradni. Kicsit.. höhö.. ma délután úgy aludtam, mint az ovisok. :D
Na, de azért azt el ne felejtsem elmesélni, hogy ugye hallottátok? Hogy visszakerült a ByTheWay az x-faktorba. :) Wooow. :) Nem is érdekel, hogy mennyire manipuláció, meg nézettségnövelő, meg akármi. Mondhatnám úgy is, hogy le....rom ezt a részt. :) A lényeg, hogy "csodák igenis vannak." :) Remélem sokáig maradnak ezúttal. :) Mondjuk a döntőig. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése