Kipróbáltuk végre

Egy hetet csúszott a projekt, és múlt hét szombaton épp eleget hallgattunk is érte Eriktől, hogy végül mégsem mentünk, és nem próbáltuk ki a négyesmetrót. Igaza volt, mert megígértük, csak mi akkor elfelejtettük, hogy épp aznap lesz a Békemenet, és mi, meg a tömegiszonyunk inkább nem vállaltuk akkor be.
A mai napról egy hangot sem ejtettünk Erik előtt, nehogy megint valami közbejöjjön. Most mondjuk leginkább az időjárástól kellett tartanunk, de végül hallgatott rám, és kegyes volt, legalább esni nem esett.
Így aztán ma útra keltünk. Nem vonattal, mert össze vagyunk éppen nőve az új kereket kapott autónkkal. A kocsit leraktuk a MOM park mélygarázsában, aztán kezdetét vette a nagy utazgatás. Először elmentünk a 139-es busszal az Osztyapenkóig   Őrmezőig (nem ez a megálló neve, de már megint nem jut eszembe). Ott átmentünk a felüljárón, és mentünk, hogy megkeressük a metrót. Már a környék is valami hihetetlen változáson ment keresztül, de a metróhoz leérve tényleg mintha valami másik országban járnánk. Tiszta, szép, tágas, nincs telegraffitizve, alig van (még) reklámtábla. Van a reklámtáblák helyett bőséggel Közterület-felügyelő és rendőr. De szerintem ez nem baj. Maradhatna is így, és hátha elejét is vehetnék a rongálásoknak. Lehet, hogy én izgatottabb és kíváncsibb voltam, mint a gyerekek, mert alig vártam, hogy induljunk már el. Minden állomást kíváncsian szemléltünk. A Szent Gellért Téri megállónál úgy egy emberként sóhajtottunk fel, hogy "ez de szép". Egy élmény volt az utazás, és majdnem sajnáltam is, mikor a Keletihez értünk.
Ott átszálltunk a kettes metróra, és visszamentünk a Széll Kálmán térig, majd onnan átsétáltunk a Széna téri Burger Kingbe ebédelni. :) Ebéd után egészen a Kossuth térig metróztunk, és megnéztük a gyönyörűen felújított teret, meg az Országházat. Megcsodáltunk mindent, a díszőrséget is, még épp elcsíptük azt is, amikor őrségváltás volt. :) Majd ezután elmentünk az Astoriáig, és átsétáltunk a Jégbüféhez egy fagyira. Ha meg már itt voltunk, akkor az Erzsébet hídon is átsétáltunk. Igaz, csak félig, és ott megvártuk a hajókat, mert Roli már kezdett fáradni, a kékeslila karikák csak úgy jöttek elő a szeme alatt.Azért még a Deák téren is leszálltunk a metróról, hogy a híres-hírhedt Erzsébet teret is megnézhessük. Szép lett, a szökőkutak különösen azok, és biztos, hogy nyáron ezek mellett majd jó lesz ebédidőben hűsölni a környéken dolgozóknak.
Innen már csak a Keletiig mentünk, hogy újra mehessünk egyet a négyes metróval, majd visszamentünk az autónkért, aki türelmesen megvárt minket.
Nagy élmény volt, és nagyon elfáradtunk. Kedves budapestiek! Légyszi vigyázzatok erre a sok szépségre, amit kaptatok ezekkel a felújításokkal, hogy sokáig élvezhesse mindenki. :)