Az agyam tudja, hogy mindjárt itt van a karácsony, hogyne tudná, hiszen mindenhonnan özönlenek a reklámok, tolják az arcomba, hogy ezt is vegyek, meg azt is vegyek...A telefonomon minden létező felületen megjelennek hirdetések, olyanok is, amikre csak gondoltam. Ha lenne üldözési mániám, akkor zavarna is. De nincs ilyenem.
A lelkem nincs felkészülve eléggé. Vágyom mindenfélét...egyik pillanatban csendet és nyugalmat, a másikban utazást, vásári forralt boros hangulatot, sok beszélgetést, embereket.
Nincs bennem terv, mert úgy érzem, most nem szabad tervezni. Lesz, ahogy lesz. Megéljük, vagy túléljük, de lehet, hogy csak átvészeljük.
Addig még egyébként is lefoglal a munka, a folyamatos újraszervezése mindennek...ma pl nem volt bőrgyógyász, így pénteken valahogy munkaidőben kell elintéznem. Ezzel kapcsolatban is van legalább négyféle verzió már magamban.
Aztán ott van még a jövő heti Erik műtét is, ami akármilyen kis rutinműtét is, azért nekünk mégsem az. Főleg, hogy Erik sem volt még kórházban sem, csak amikor megszületett.
Egyébként az idén már csak kilenc napot dolgozom a hátralévő hetekben, ami akár jó is lehet még. Ezen a héten végig, jövő héten szerdáig, aztán huszonharmadikán, és harmincadikán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése