Azon már többször is gondolkodtam, de még sosem sikerült rájönnöm, hogy vajon mi az, ami arra késztet mindenkit, hogy örüljön az év utolsó napjának, bulizzon egyet, stb. Én sosem találtam ebben semmi örülni valót, nem érzem magam egy cseppet sem izgatottnak attól, hogy mindjárt itt van 2020. De lehet, hogy velem van a baj, mert a világon milliók gondolják másképp ezt.
A fentiek miatt semmi nagy tervem nincs holnapra. Annyit megteszek, mert babonás vagyok, hogy amit csak lehet, megcsinálok, nehogy elsején kelljen, mert akkor egész évben azokat fogom csinálni.
Ma voltam dolgozni is, de nem volt egy kicsit sem jó ott lenni. Nem azért, mert sok dolgom lett volna, semmi ilyesmi, egyszerűen csak nem volt kedvem ott lenni.
Én megértelek, mert detto ezt gondolom. Még megboldogult lánykoromban volt egy két nagyon klassz szilveszterem, jó társasággal, dumcsizva, röhögve, társasozva ütöttük el az időt és az nagyon jó volt. De kifejezetten bulis, nyakamba veszem a várost,ivós és ilyesmi nem volt, nem is vonzott. Valahogy én nem tudom így "parancsra" tenni semmit és nekem a szilveszter gyerekkoromban is ilyen volt.
VálaszTörlés