Már tegnap este is éreztem, hogy rettenetesen ki vagyok merülve. Alig tudtam nyitva tartani a szememet,és kb úgy voltam, hogy amint a fejem leért a párnára, már aludtam is. Reggel fél nyolcig szerintem gyakorlatilag mozdulatlanul aludtam is (Balázs erről biztos mást mondana) Akkor felriadtam, és rögtön indultam is, hogy megnézzem Eriket, de ő is teljesen békésen aludt, a kötés a lábán szép tiszta, tehát nem vérzett.
Nagyjából egy órán keresztül volt bennem némi lendület, még a piacra is elmentem, mert mindig van bennem nêmi hiányérzet ezzel kapcsolatban, hogy olyan a munkaidőm, hogy sosem jutok el ide, de aztán mire onnan hazajöttem, a lendület is eltűnt, meg közben már éreztem, hogy a fülem megint nem az igazi, és még nem vészes ugyan, de fájdogál.
Egész nap nem csináltam semmit. Szégyen így elpazarolni egy teljes napot, és holnap már ezt nagyon fogom bánni, de ma nagy szükségem volt arra, hogy pihenjek. Még aludtam is délután.
Erik jól van, ma már próbálkozott mankó nélkül is (hivatalosan nem is kéne a mankó, csak fél rálépni), nem fáj neki. Gondolom napról napra jobb lesz ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése