Most már érzem magamon, hogy gyakorlatilag nonstop munkáról szól minden. Kicsit unom is, hogy ennyi energiát vesz el, és ennyi minden van a nyakamba zúdítva, de most már ki fogok tartani addig, ameddig kell. Aztán az összes olyan időt, amit lehet pihenéssel tölteni, arra is fogok használni.
Ma gondolkodtam rajta, hogy mikor fogunk bevásárolni, meg hogy mit is kéne főzni, ilyesmi...de nem jutottam sokkal előrébb. Egyrészt, mert pont ezt a gondolatsorozatot szakította félbe egy tök hülye kis konfliktus egy kollégàval, másrészt meg ebben a nagyon előre tervezésben továbbra sem vagyok jó.
Holnap Erik korizni megy az osztályával. Nem mertem neki azt mondani, hogy inkább ne menjen, nehogy valami baleset érje...optimistán állunk hozzá, és minden rendben lesz.
Mint este kiderült, holnap Patrik is megy korizni az egyetemi csoporttársaival..de ahogy megbeszélték a fiaim egymás között, nem fognak összefutni, mert Patrikék csak öt után mennek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése