Kacagva ébredtem. De szó szerint. Vicceset álmodtam, és álmomban kacagtam fel először, de aztán ez odáig fajult, hogy fel is ébredtem rá. Egyébként Balázson kacagtam ennyire, aki álmomban Rolit (egy sokkal kisebb Rolit) akart biciklivel vinni, de mire ő felült a biciklire, a gyerek valahogy a biciklivel együtt kicsusszant alóla. Még most is nevetnem kell azon a fejen, amit vágott.
Kitartott ez a jókedv egész nap (főleg, mert többször is eszembe jutott az álmom), a hideg szél ellenére is. Ma végre kimostam az ágyneműt is, egy ideje már nem volt rá időm, vagy épp kapacitásom. De most olyan jól ki vagyok már pihenve, hogy nem esik nehezemre semmi házimunka. Bár így lenne ez mindig. Vagy legalább mondjuk havonta egyszer lenne egy ilyen hét, amikor az első három napban kialszom magam, utána meg megcsinálok mindent, amire az előző hetekben nem volt időm. Persze, egy idő után biztos ez is unalmas lenne, de most jó megoldásnak tűnik.
Holnap még lesz egy ilyen jó nap, aminek a végén megint moziba megyünk, aztán hétfőn dolgozom egy keveset. Szigorúan a kevésen van a hangsúly, legalábbis remélem. Aztán megint két napot itthon leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése