Megint eltelt egy hét, megint eltelt a hétvége is pillanatok alatt. A mai napról nem lehet túl sokat írni, mert nem történt semmi érdekes, csak a szokásos dolgok.
Most meg már lélekben készülök a holnapi munkára. Jobban mondva keresem a motivációt, amitől majd nem úgy megyek, mint aki a vesztőhelyre megy, hanem lesz hozzá kedvem. Az biztos, hogy a fizetésem motiváló. És lehet, hogy ennek elégnek kell lennie, mert abból lesz pl. egy jó nyaralás nemsokára, meg fradi bérlet a családnak a következő szezonra is, és ezek azok a dolgok, amik feltöltenek annyira, meg adnak annyi energiát, hogy a szürke hétköznapokat érdemes legyen csinálni.
A hiba biztos bennem van, mert ez sem elég mindig. Nagyon sokszor kapom magam azon, hogy többre vágyom. Nem is tudom pontosan megfogalmazni a többet, de valami olyasmit szeretnék, ami a munkával töltött napjaimba mondjuk változatosságot hozna, igényelne kreativitást, és pl. az is jó lenne, ha egy kicsit "fontosabb" lennék. Valószínűleg összefügg ez azzal, hogy ahogy a gyerekek egyre kevesebbet igényelnek a kreatív, és fontos énemből, úgy vágyom arra, hogy máshol pótoljam. Több gyerek nem lesz, majd csak valamikor egyszer a távoli jövőben unokáim, így aztán máshol kell kiélnem ezt az igényemet.
Lehetne azt is, hogy mondjuk nekiállok tanulni valamit, vagy épp sportolni, vagy akármi. Azért a munkában töltött idő jutott először eszembe, mert az egyébként meg annyira intenzíven igénybe vesz (az alváshiány miatt elsősorban), hogy hét közben még eljárni valahova pluszban már nemigen van kedvem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése