Én magam is azoknak a táborába tartoztam régen, akik azt gondolták, hogy az allergia afféle úri nyavalya, és azokon tör csak ki, akik burokban élnek, mert semmi ellenállóképességük nincs. Ez egészen addig volt így, amíg fel nem ütötte a fejét nálunk is ez a kórság. "Természetesen" a parlagfű a főludas (négy keresztes volt azon a bizonyos teszten), és betársul hozzá a fekete üröm is (három kereszttel). Azóta azért egészen másként gondolkodom erről. Még hogy úri nyavalya? Az egyik legrosszabb a sok mindenféle között. A kezét tudnám eltörni azoknak, akik minden óvintézkedés ellenére ott hagyják, és hagyják őket szaporodni, mert a szél viszi a magokat, és csak újabb és újabb növényeket eredményeznek. Igen, tudom, hogy vannak, akik épp parlagfűvel gyógyítják az allergiájukat, afféle sokkterápiával kezelve a dolgot. De az a helyzet, hogy ez sem ennyire egyszerű, hogy "menj, szedj magadnak egy kazalnyit, főzzél belőle teát"(vagy edd meg magában, vagy csak simán rakd be a lakásba)
Azzal is tisztában vagyok, hogy az allergia minek a lelki vetülete.
Mégis.. a tehetetlen düh szét tudna vetni olyankor, amikor látom, hogy
-nem kap levegőt
-a tüsszögőrohamok miatt fáj mindene
-be van dagadva a szeme
-nem bír aludni
-nem tud egy jóízűt enni
És csak folyamatosan küszködik, az orrcsikizéssel, meg az orrfújással, meg úgy mindennel.
És hiába a receptre és akár a recept nélkül kapható kemikáliák. Nem hatnak. Ahogy nem jobb attól a sok-sok házi praktikától, amit lehet olvasni net-szerte.
Október lesz, mire majd enyhül ez az egész. És addig? Addig az van, hogy egy kínszenvedés minden nap.
Szóval, ha parlagfűvel találkoztok, inkább tépjétek ki tövestől. Segítsünk ezen a sok emberen, akik ugyanúgy szenvednek, mint az én férjem.
Mélyen együttérzek a férjeddel :(
VálaszTörlés