2012. okt. 3.

Elég ebből

Egy jó ideje alakoskodom itt is, meg máshol is, úgy teszek, mintha, pedig nem. Csinálhatnám tovább, mert senkit nem bántok vele, de elég volt belőle. Eddig is csak azért tettem, mert gondoltam, úgy biztos jobb mindenkinek. Na de jobb, nem jobb.. azért ha magamban tartom hosszú ideig, akkor szétrág belülről.
Úgyhogy most elmesélem, hogy az elmúlt hónapok kitartó és minden napos állásvadászata mekkora sikertelenséggel is jár nekem. Nem tudom, hány hirdetést olvastam el, naponta több állásportált böngészek folyamatosan, emellett még a szuperinfo-tól kezdve az ilyen-olyan cégek saját honlapjait. Gondosan csak arra jelentkezem, ahova megfelelek. Mindent elolvastam arról, milyennek kell lennie egy jó önéletrajznak, és egy jó motivációs levélnek. Ennek megfelelően minden hirdetéshez újra írom a kísérőlevelet, vadászok utána, hogy személyesen szólíthassam meg a kapcsolattartót.
Hát ehhez képest nemhogy egy nyomorék állásinterjúig nem sikerül eljutnom, de az esetek 99,9 %-ában még csak egy válaszemail-re sem méltatnak. Tisztában vagyok azzal, hogy nem én vagyok a legpiacképesebb ember az álláskeresők közül. De most már nagyon frusztrál, hogy folyton ott motoszkál bennem, hogy még a lidl-be sem vagyok jó egy hatórás pénztárosnak. És ez nem vicc. Tényleg nem. Mert ők abba az egy századnyiba tartoznak, akik küldenek elutasító választ. Mindig.
Emiatt, ettől, és ehhez kapcsolódóan a hangulatom a remektől meglehetősen messze van. Makó közelebb van Jeruzsálemhez, az tuti. Gondolkodom, mit tehetnék, de hülye ördögi kör ez, amiből nehéz kilépni. Szerezhetnék éppenséggel még a meglévő három szakmám mellé egy negyediket, vagy akár ötödiket is, ami piacképesebb a mostaninál. Mondjuk lehetnék cnc marós, mert azt jó sokat keresnek. De ahhoz, hogy ezt tegyem, iskolába kell járni. Ami ugye nekem már fizetős. Amire pénz nincs. Ugyanezen okból nem járok nyelviskolába, vagy nyelvtanárhoz. Ahhoz, hogy normálisan megtanuljak angolul, vagy németül,minimum heti két, de lehet, hogy több órára lenne szükség, nem tudom mennyi ideig. Ne is számoljátok, szerintem a fizetésem nem lenne elég rá. Úgyhogy ezek a lehetőségek kilőve. Az, hogy úgy egyébként mi mindent tudok, amiről nincs papírom, az meg ugye senkit nem érdekel, mert a papír a lényeg.
Annyiszor reménykedem, hogy na, majd most. Már nem szégyellem megkeresni az ismerősöket mindenhol, ahol csak lehet, egy kis hátszél reményében. De mint a mellékelt ábra is mutatja, nekem még az orkán erejű szél is kevés.
Olyan, mintha valami láthatatlan tintával oda lenne írva az önéletrajzomra, hogy "Kukába vele, de azonnal". Rettenetes érzés.
A másik pedig, ami miatt nem vagyok jóban magammal, az az, hogy úgy tűnik, besokalltam.Minden untat, mindent utálok, nyűg a mosás, a bevásárlás, inkább főzni sem főzök, mert csak magamnak kéne.  Minden nap arról ábrándozom, hogy legalább két napra elmegyünk kettesben Balázzsal, és az a két nap olyan lesz, mintha még mindig húsz évesek lennénk, napi rutinfeladatok és napi gondok nélkül. No persze esély sincs rá, hogy ez bekövetkezik.
Hát ez van akkor, mikor őszinte vagyok. Meg amikor egész nap úgy fáj a fejem, hogy már a levágást is fontolóra vettem.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon sajnálom :( Tudom, hogy nagyon nehéz, remélem, lesz sikerélményed is hamarosan! Én is folyamatosan töröm az agyam, hogy kb. öt év itthonléttel mit kezdjek így a vége felé, hogy utána piacképesebb legyek...

    VálaszTörlés
  2. Én igazán nem akarlak elkeseríteni meg sajnállak is, de szerintem azért nem kapsz állást, mert nem beszéled (jól) az idegen nyelveket. Manapság már mindenhova kell az (főképp) az angol, nem csak a diplomához.

    VálaszTörlés
  3. Dius, kitartás!
    Ami benned van, az egyszer utat tör magának!
    Tessék megírni azt a mesekönyvet! A magad ura lehetsz! :-)))
    Annyira drukkolok neked!!!

    (Persze én is minden nap nézem a hirdetéseket, és folyton ezen jár az agyam, hogy mi lesz márciustól...)

    VálaszTörlés
  4. Timi, remélem sikeresebb leszel nálam. :) Kreatívabb vagy, úgyhogy biztosan. :)
    Dominika, tudod, az a "baj", hogy azt gondolom, ez a világ most nem az a világ, amikor abból meg lehetne élni.

    Kedves Névtelen, igazán nem kell engem sajnálni. A nyelvtudás hiánya valóban sokat nyom a latban, de soha nem jelentkezem olyan hirdetésre, ahol kérik. És igenis van jó sok olyan hely, ahova nem kell. :)

    VálaszTörlés
  5. Szívesen írnék Neked valami biztatót, de az örök érvényű "hajra Kovács néni"-n kívül nem sok jut eszembe. Sajnos.
    Mindenhol ezt látom magam körül, és nagyon nem jó érzés.
    Azért a mesekönyvet írd meg, mit tuti rajongóid leszünk.:-)
    A fejed pedig a legjobb helyen a nyakadon van, bár migrénes napjaimon én is legszívesebben megszabadulnék az enyémtől...

    Őszintén remélem, hogy sikerül megtalálnod a Neked való állást, és szurkolok, hogy pár napra újra huszonévesek lehessetek.

    VálaszTörlés
  6. Csipkerózsa, köszi, a "hajrá Kovács néni" is tökéletes. :))

    VálaszTörlés