2010. júl. 30.

Strandról...

Tavaly jó párszor megemlékeztem a strandolós élményeinkről. (itt, itt, és itt is) Nos, elárulom, hogy a helyzet mit sem változott. Sőt.. meg kell állapítanom, hogy az ember a világ legnagyobb állata. De komolyan.
Az, hogy a strandolás egy igen komolyan intim helyzet, az egy dolog. Amúgy lehet, hogy csak én gondolom ezt róla, mármint ezt az intimitást. De ha belegondolunk, mikor van még olyan helyzet, hogy számtalan félpucér emberrel üldögélsz a füvön, vagy épp számtalan félpucér emberrel együtt vagy a medencében? Naugye..
De nem ez az állatság, ez csak egy velejáró. Mindenki a saját vérmérséklete szerint viseli a dolgot. Van, akit egyáltalán nem zavar, és vannak, akiket nagyon is. Vannak, akik szerintem kifejezetten szeretik mutogatni magukat, és vannak, akik abban a pillanatban, ahogy már nincsenek a vízben, magukra tekerik a törölközőt, vagy strandkendőt, vagy akármit. A halálom mondjuk, mikor fiatal anyukák térdig érő nadrágban gázolnak a pancsolóba.. Kedvem lenne odamenni hozzájuk, és azt mondani, ugyanmár, lehet, hogy vannak rajtad csíkok, de ezt ne szégyelld.
Amit nem bírok lenyelni, és nagyon nehezen állom meg szó nélkül, az az, amikor a gyerekeket elküldik a fa mellé pisilni. És nem azért, mert az én fiaim nem szerették volna lepisilni a fákat, vagy nem kerültünk már olyan helyzetbe, mikor nem volt más lehetőség. De... azért egy olyan helyen, ahol mindenhol plédeken, törölközőken ülnek, fekszenek emberek, olvasnak, esznek, beszélgetnek, stb.. ott azért nem küldöm el a gyerekemet lepisilni a fát, főleg, hogy kb. két perces sétával elérhető a wc. És nem koszos (legalábbis a női), takarítják folyamatosan, van wc papír is kirakva.
Majd felrobbantam, mikor többször is át kellett élnem, hogy miközben mi épp szendvicset ettünk, karnyújtásnyira mellettünk megállt a négyévesforma kisfiú a fa mellett, és miközben bámult, lepisilte a fát. És még meg is dícsérték érte. De kismillió ilyen volt. Mikor viszonylag kultúráltnak tűnő szülők jól hallhatóan a fa mellé irányították gyerekeiket elvégezni kisdolgukat. Fiú, lány mindegy. Még azt simán megértem, hogy egy esetleg éppen pelenkáról való leszokós gyerek nem bírja ki az erre a célra használt helyiségig, vagy épp neki még az a buli, ha a fára megy.. De hogy egy iskoláskorút nem lehet elküldeni oda, ahova kell?
Lehet, hogy ez prűdség a részemről, de simán kiraknék egy táblát, hogy fűre, fára pisilni tilos. Még akkor is, ha van, aki veszi a fáradtságot, hogy elbújjon a bokrok mögé. De a többség nem.
Szerintem ez azért van annyira intim dolog, hogy elvárható kétéves kor után, hogy ott intézze, ahol annak a helye van. De leginkább a szülőktől lenne elvárható, hogy megtanítsák a gyerekeiknek, hogy oda nem intézünk ilyesmit, ahol más eszik, alszik, bármit csinál.
Vagy ők vajon otthon is így? Afféle területfoglalásként körbejelölnek mindent, épp ahol megérzi, hogy kell?
Vagy én gondolom rosszul?

Ez a bejegyzés 07.16-a óta "porosodott" a piszkozatok között. Épp ideje volt, hogy befejezzem. :)

1 megjegyzés:

  1. hihi, pont most jöttünk visszafelé a városból és egy kibámulva az autó ablakán pont guggoló kislányt láttam, pont permierplánban velem szemben. Itt annyira nem is tudom, minek nevezzem, természetes, hogy ott ahol éppen rájön... (jó, ez India).
    Mondjuk, mi kivagyunk nagyon attól otthon, ha az autópályán látunk két benzinkút között megálló, bokorugrókat, mert nem hiszem el, hogy felnőtt emberek nem bírják ki...
    Nem vagy prűd, én sem szeretem, ha az emberek összepisik a környékemet, és kezet a medencében mossák meg??

    VálaszTörlés