Ma reggelre vártuk a villanyszerelőt. Illetve hát nem vártuk, de mostanra volt megbeszélve, hogy jön, és rendbe teszi végre a nyolc évvel ezelőtt csúnyán elcseszett dolgokat.
Jó pár órán keresztül dolgozott, de ez most legalább már megnyugtatóan biztonságos. Az álmomban sem fordult meg a fejemben, hogy bárki, akinek fizettünk a munkájáért nagyon sokat, és még azok kívül is ismerjük is, képes volt olyan minket kiadni a kezéből, ami miatt egyetlen percig sem voltunk a saját lakásunkban tökéletes biztonságban. De ezen már nem mérgelődök, mert felesleges lenne, örülök annak, hogy most megoldódott.
Igaz, még maradt némi javítani való, de az is meglesz majd idővel.
A nap nagy része erre ment rá, négy órakor ebédeltünk, utána már csak henyélés volt a nap hátralévő részében. Teljesen ellustulok a lábam miatt, pedig most már kicsit unom azért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése