Ma reggel megint úgy ébredtem, hogy juhú, nem fájt rögtön az első mozdulat. Nem fűzök még nagyon nagy reményt a továbbiakra, mert múltkor is így volt a kezelés után, hogy az első nap tök jó volt, aztán fokozatosan romlott.
De..ma azért már képes voltam pár dologra. Ágyneműt mostam, és felporszívóztam, felmostam mindenhol. Nem nagy dolog, de azért rendesen büszke voltam magamra, hogy meg tudtam csinálni. Azt hagyjuk, hogy mennyire fárasztott el, hihetetlen akaraterő kellett hozzá, hogy ne aludjak el délután a kanapén.
Szerintem körülbelül egy hónappal ezelőtt bejelentettem már, hogy szeretnék kéményseprést. Többször is, mert az online bejelentőn az adatok rögzítése után egy felugró ablakban az volt az üzenet, hogy küldenek visszaigazoló emailt, de nem küldtek. Simán azt gondoltam, hogy valamit rosszul töltöttem ki, leadtam meg egyszer. Ugyanígy nem történt semmi, úgyhogy telefonon is bejelentettem. Gondoltam, most már vagy azt gondolják, hogy hülye vagyok, vagy azt, hogy tényleg akarom én ezt. Ma délután hívott a kéményseprő, hogy akkor péntek reggel jön. Szerencsére aznap Balázs itthonról dolgozik, nem egyedül kell a padlásfeljárót lenyitnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése