Egy kicsit megint sikerült elvesztenem az időérzékemet. Semmi nem úgy alakult ma délután, ahogy terveztem, orvoshoz nem jutottam el. De ez nem olyan gáz, semmiről nem késtem le szerintem.
De mindenáron azt gondoltam én ma egész este, hogy péntek van. Biztos az zavart meg teljesen, hogy tegnap délutános voltam, ma meg reggeles, de én bizony angyali nyugalommal ücsörögtem a nappaliban ráérősen, amikor háromnegyed tízkor bevillant valahogy, hogy hoppà, hát még van egy nap a hétből. Mit ne mondjak, nem esett jól...
De nem baj, semmi nincs veszve, még négy és fél óra alvásidőm van. Ébredéskor meg legfeljebb olyan leszek, mint Zsémbes Zsófi. (emlékeztek rá?) Nekünk diafilmen volt még gyerekkoromban, és nagyon szerettem.
A migrént kialudtam, ma úgy ébredtem, mintha tegnap mi sem történt volna.
Na, a nappal én is pont így voltam tegnap. Egész délután és este kilenckor is még azt hittem ma szombat reggelre fogok ébredni. :(
VálaszTörlésÓ, így én is szoktam járni... és borzasztó csalódás rájönni, hogy ezt benéztem. :-)
VálaszTörlésÖrülök, hogy jobban vagy. Egy időben sokat kellett télen tömegközlekedéssel utaznom és akkor majdnem vettem magamnak egy olyan kabátot, amiben fűtőszál van. Lehet neked érdemes lenne utánanézned. :)
VálaszTörlésPenny, ez a fűtőszálas kabát nagyon jól hangzik.
VálaszTörlésLányok, megnyugodtam, hogy más is összezavarodik a napokkal.