Nem tettem az idén sem fogadalmakat, mert nem szokásom. Már csak azért sem, mert ha mégsem úgy alakulna, ahogy a fogadalom pillanatában gondoltam, akkor az rettenetesen frusztrálna, kudarcérzést generálna csak bennem. Az meg jó felé még sosem vitt.
Természetesen ennek ellenére vannak olyan dolgok, amiket szeretnék megvalósítani. Vannak konkrét helyek, amiket látni szeretnék az idén, vannak konkrét események (focimeccsek), ahol ott szeretnék lenni. Vannak bennem érzések, amiket mindenképpen a helyére kell tennem, még akkor is, ha nem mindig kellemes élmény a hely megtalálása.
Biztos vagyok benne, hogy az idén is sokszor kell majd magamat is figyelmeztetnem, meg másoknak is engem, hogy az egyik nagy erényem a kitartásom, és az erőm, amivel minden vert helyzetből fel tudtam állni, és újult erővel küzdeni.
Nem indult könnyen az év munka téren, sőt...azt érzem most, hogy nehezebb lesz minden, mint eddig bármikor. De még csak kilencedike van, akár meg is változhat minden egycsapásra.
Egy biztos: holnap lesz a hét utolsó munkanapja. Mert így döntöttem. A hétre elêg lesz a négy órányi alvásokból, az egész napos fagyoskodásból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése