Nem lehet panasz arra, hogy vànszorogna az idő, sőt. Csak úgy elrepült ez a hét. Azt nem mondom, hogy nem fáradtam el, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fotelban ülve aludtam a tévét hallgatva. Eszembe is jutott, amikor felriadtam, és hirtelen nem is tudtam, hol vagyok, hogy hànyszor nevettem ki annak idején anyámat, hogy amint este leült a tévé elé, máris csukódott be a szeme. Ezeken amúgy rendre meglepődök, hogy ilyen hasonlóságok vannak, mert sehogy sem tudom én magam korban oda helyezni, mint amennyi akkoriban ő volt. Pedig ha jól utánaszámolok, még fiatalabb is volt, mint én most, mert amikor ő ennyi idős volt, már nem laktunk együtt.
Nem tudom kinél milyen időjárás van éppen, nálunk a szél tombol két napja. Jeges, nagyon kellemetlen. Titkon abban reménykedem, hogy az utolsókat rúgja már a tél, pedig azért az eszem tudja, hogy az még korai lenne.
A hétvégére nincsenek konkrét tervek. Van mondjuk hetek óta halogatott vásárlás, amit meg kéne tenni, van mozifilm is, amit jó lenne megnézni. De persze akad bőven mosni való, ennék valami sütit is, és az is jó lenne, ha csak úgy akármeddig ücsöröghetnék céltalanul a kanapé sarkába kucorodva. Bármi lesz is, jó lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése