Én sem úsztam meg a frontot. Nyilván így kellett lennie, mert miért pont én lettem volna a kivétel. Igaz, tegnap még büszkén kihúztam magam, amikor lépten-nyomon mindenki arra panaszkodott, hogy a feje fáj, meg bágyadt, meg minden rossz. Én még akkor a fázáson kívül semmit nem éreztem. (Na mondjuk a fázás olyan mértékű volt, hogy egész délután kék kontúr volt a szám körül)
De elkiabáltam én ezt az egészet, mert ma reggel már úgy ébredtem, hogy fájt a fejem. Ami persze végig is kísérte a napomat kitartóan, csak hogy emlékeztessen arra, nem szabad elbizakodottnak lenni.
De legalább ez a fejfájás dolog egy olyan valami, amit nem írhatok az öregedés számlájára, mert már gyerekkoromban is így volt ez. Csak akkor még nem is tudtam, hogy létezik hidegfront, meg melegfront, meg meg anticiklon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése