Így dolgozunk mi

Akadnak olyan jó feladatok azért, amikor épp a saját férjem az a kompetens személy, akihez fordulnom kell segítségért, vagy épp csak információért. Most is akadt egy olyan, amihez ő is kellett. Meg én is.
Azt gondoltam én már akkor, amikor tegnap kaptam levelet róla, hogy mi várható, hogy na, ez nekünk való lesz, mert szeretek vele együtt dolgozni. Még akkor is, ha az ő lehengerlő, magabiztos tudása mellett néha nyávogó kismacskának tűnök csak, és előfordul, hogy lányos zavaromban az sem megy azonnal, ami egyébként gond nélkül szokott. De már csak azért is jó, hogy vannak ilyen helyzetek, mert ezeket is gyakoroljuk. :) Nem mellesleg, rengeteget lehet tőle tanulni.
Így volt ez ma. Tanultam is tőle, segített is, voltak pillanatok, amikor nyávogó kismacska voltam csupán, de a feladatot több körben megoldottuk. (és még holnapra is maradt egy másik része)
Amikor az utolsó perceket töltöttük a közös munkával, egyszer csak előkapta a telefonját, és lefényképezett. Én meg persze, nem bírom ki, és meg is mutatom. (azt csak úgy mellékes infoként, hogy ezen a területen, ahol ilyen jókedvűen lehet dolgozni, mindössze három fok van csak.. mindig)

A pillanat, amikor már érzékeltem, hogy valami történik, de még oda kell figyelnem

Itt már sokkal inkább a fotóson jár az eszem, mint máson

Na, így kell ezt komolyan csinálni