Megkímèllek benneteket mindenfèle fradis nyeremènnyel kapcsolatos fejlemènytől (pedig van, de majd mindent a maga idejében)
Helyette elmesèlem, hogy vègre helyèn tudom kezelni azt a dolgot, amit kb január óta folyamatosan átèlek a mindennapokban. Adva van egy kollèganő, aki sokkal règebb óta dolgozik ott, mint èn. Meg adva vagyok èn. Teljesen különböző szemèlyisègűek vagyunk, nagyjából olyan valaki, akivel ha nem dolgoznèk együtt, akkor a második beszèlgetèsünk az utolsó is lenne. De a helyzet adott, ahhoz kell alkalmazkodni, ami van. Szerintem egèsz jól kijövünk ennek ellenére. Aztán januárban megtörtént, hogy a közvetlen főnökünk ódákat zengett neki az èn munkámról. Ami roppant hízelgő, de mèg aznap megkèrtem rá, hogy ilyet többet ne tegyen, mert abban a pillanatban láttam, hogy ebből baj lesz.
Nem tudom másképp fogalmazni, de ő az a fajta ember, aki, ha most járna iskolába, akkor biztosan kellene fejlesztőpedagógushoz járnia, vannak területek, amik egyáltalán nem mennek neki. Nem lenèzèsből írom ezt, hanem csak a tisztánlátás kedvéért. Ő is tudja ezt magáról.
De ezzel a januári dologgal valami elpattant benne, ès azt gondolhatta magában, hogy èn veszèlyeztetem az ő pozícióját.
Eleinte rettenetesen dühített. Majdnem nem is voltam kèpes normális kommunikációra sem vele. Pár hèttel kèsőbb már nem dühített, de azèrt nagyon frusztrált. Főleg, amikor kiderült számomra, hogy mások is èszrevettèk már.
Aztán újabb egy-kèt hèt elteltèvel már mulattatott, de motoszkált bennem, hogy valahogy tudatnom kell vele, hogy nem kell ez....nem kell aggódnia.
Aztán ez a beszélgetés is lezajlott közöttünk. Elmondtam neki, hogy nem kell fèlnie, mert teljesen más irányú terveim vannak hosszútávon. Akkor azt mondta, tudja, hogy sokkal nagyobb tudásom van, mint neki, ès a másfèle rálátasom miatt sokkal alkalmasabb lennèk a mostaninál komolyabb dolgokra is, de valóban tart attól, hogy ez majd szemet fog szúrni a főnökeinknek, ès akkor ő sz.rban marad.
Azóta kicsit talán megkönnyebbült, mert kicsit visszafogottabb lett a verseny köztünk. Legalábbis kevèsbè látványosan műveli.
Nekem jólesett, hogy kimondtam, ès teszem tovább a dolgomat, ahogy eddig is. Ès kivárom az èn pillanatomat. Van egy csomó időm, mèg legalább húsz èvig nem megyek nyugdíjba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése