Az idén teljesen másképp takarítok, mint eddig bármikor. Nem estem neki mindennek portörlő ronggyal, és hasonlókkal felszerelkezve, de azért persze, amerre jártam, ott nyilván le is törölgettem. De sokkal inkább azt csinálom, amit már ezer éve halogatok, mert sziszifuszi munka, és vagy idő, vagy kedv hiányzott eddig ezekhez. A ruhaválogatás volt az egyik, amin annyira jó volt túlesni.. jól esett a lelkemnek, hogy végre nincsenek a szekrényben feleslegesen, és az is nagyon jó érzés, hogy ahova kerültek, ott örülni fognak neki.
Aztán ma átválogattam az összes papírunkat, meg elrakott blokkokat, megszabadultam egy csomó felesleges papírtól, és szépen elrendeztem az összes többi maradékot. Ez a tevékenység is olyan volt, ami egy jó nagy tehertől szabadította meg a lelkemet végre, mert mindig tudtam, hogy ott van, és vár rám, ráadásul bennem van az a fajta "könyvelői" vér, hogy mindennek a saját kis fakkjában van a helye, mert ott egy mozdulattal meg lehet találni bármikor. Ez már jó régen nem volt így, de most megint.. :)
Végre arra is sor került, hogy elrendezzem a mindenféle kis emlékeket, amiket jártunkban-keltünkben hazahordok (mozijegyek, vonatjegyek, meccsjegyek, meccsfüzetek, ilyesmi). Mindig hallgatom, hogy minek rakom el, de azért már most is jó érzés végiglapozni, hát még milyen jó lesz ez pár év múlva. :)
Van még rendezésre váró fiók, majd kiderül, hogy lesz e elég kedvem is hozzá, vagy holnap már inkább a sütisütésre koncentrálok. :)
Jók ezek a ráérős napok.. most még el tudnám viselni egy darabig. Nagyon jó, hogy még négy nap van belőle. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése