Hogy is lehetne?

Nem szeretem ezt a nagy információdömpinget, mert nem nagyon lehet tudni, hogy mikor is akarnak átverni. Gondolok itt például arra, hogy hogy is lehet letenni a voksunkat valamilyen étkezési "norma" mellett, amikor egyik évben még azt mondják, hogy az a legjobb, a következőben meg már ki van kiáltva a létező legszörnyűbbnek. De ugyanez van a vitaminokkal kapcsolatban, meg kismillió mással is.
Saját magammal kapcsolatban újabban meggyőződésem, hogy a gyógyszermaffia klasszikus áldozata vagyok én, mert nagyon kevés embert ismerek a saját korosztályomból, akinek látszólag "semmi baja", mégis szinte folyamatosan valamije fáj. Jó, nyilván a semmi bajom egy gyűjtőfogalom, mert konkrétan megnevezett betegségem épp nincs, de vannak apróságok, amik akár össze is függhetnének, ha valaki egyben nézne engem, és nem darabolna fel, hogy én csak a "térdedet nézem", én meg csak a vérnyomásodat mérem, én meg csak a vérképedet készítem el. Ha lenne olyan, hogy néznek engem egyben, és lenne idő arra, hogy végigvesszük, honnan is indultam, gondolom meglenne mindenhez a kulcs. Meggyőződésem, hogy amikor életmentő akcióként kaptam annak idején több egységnyi vért kaptam, akkor valami olyat is kaptam vele, amit nem kellett volna. Nem vádaskodás ez, szó sincs róla, hiszen hálás vagyok érte, hogy élek, de tény, hogy lassan nincs olyan szervem, ami még ép lenne. Így is, hogy elvileg "egészséges" vagyok. :)
Gondolkodtam a napokban, hogy mit is kéne kitalálnom, hogy az elvileg egészségemből kihozzak valami többet. Átfutottam mindenféle lehetőséget, és jobban összezavarodtam, mint valaha. :) Mert amit az egyik helyen ajánlanak, azt a másikon azonnal lehúzzák. Nincs túl nagy bizalmam senkiben és semmiben. Úgyhogy lehet, hogy marad az a módszer, hogy majd lesz valahogy...