Ma épp a válogatott meccset nézték a fiúk, ahol a feröeri ellenfél igen gyorsan megszerezte a vezetést, amikor- hallva a fiaim reakcióit- azon tűnődtem el, hogy a vasárnapi zárvatartás helyett lehet, hogy inkább a pesszimizmust kellett volna betiltani ebben az országban. Mert a fiúk tökéletesen leképezték azt, amit "nagyban" is szokott hallani az ember a válogatott kapcsán. Szörnyű volt még hallani is, hogy a remény legkisebb szikrája sem volt bennük fellelhető. Amikor becserélték Bödét, mondtam, hogy "Adja az Isten, hogy gólt rúgjon!" Nagyon reménykedtem, hogy megcsinálja, és visszaadja egy kicsit, legalább egy fél órácskára a hitet nem csak a fiaimnak, hanem sokmillió pesszimista magyar futballrajongónak. És így lett. Két gólt is szerzett, és még az az érzés is megvolt egy darabig, hogy a válogatottunk a második helyen van a csoportjában. (ezt a románok elvették ugyan tőlünk, amikor egyenlítettek)
Néztem a fiúk arcát a második gól után, és hallgattam a reakcióikat, és még inkább azt éreztem, hogy semmi más nem hiányzik ebből az országból, csak ez. Hogy az örömöket megéljük, a sikereket megünnepeljük, és merjünk nagyot álmodni.
Na majd egyszer ide is felnövünk talán. :) Addig én csak kicsiben próbálkozom átfordítani a pesszimizmusukat optimizmusba, mert mindig van minek örülni, van miben reménykedni, és van miért küzdeni is. És mindegy, hogy fociról van szó, vagy bármi másról. :)
Ráadásul Patriknak ma még az a sikerélmény is megadatott, hogy az angoltanárával vállvetve elértük, hogy minden úgy legyen, ahogy szeretné.. csak aztán tudjon élni is a lehetőséggel. :) (majd erről egyszer..)
Szerintem ez nem pesszimizmus, inkább a sorozatos kudarcok hozadéka. Hogy sokkal több a csalódás, mint az öröm. Utolsó percekben, hosszabbításban gólt kapni, pl., csak hogy egyet kiemeljek. Néha már azt gondolom, annyira nem vagyunk képesek gólt rúgni, hogy biztosan meg vagyunk átkozva. Szóval nagyon éhes az ember a sikerre és persze ha összejön, akkor nagyon nagy az öröm. Jó lett volna tegnap ott lenni az Arénában, megható volt látni a gólörömöt. :)
VálaszTörlésBöde pedig csodálatos volt! :)
És milyen parádés két gól volt!!!! Én úgy izgultam!
VálaszTörlésLegyünk optimisták, és hátha ez a lendület megmarad, és ez a siker erőt ad nekünk vasárnapra, és még tovább.
Emögött a pesszimizmus mögött pedig jó nagy adag csalódottság is van. Mert hát mindenki szt szereti, ha az övéi győznek, legyen az focicsapat, vagy a családunk.