Ja, még nem. Még előtte egyet dolgozni kell mindkettőnknek. Egy kicsit sem esik jól, és roppant nyűgös is vagyok tőle, pedig már a múlt hét közepén is tudtam, hogy ez egy ilyen szombat lesz. Nyilván az sem dob a hangulatomon egy fikarcnyit sem, hogy már nem csak a térdem fáj, hanem a csuklóm is. Majdnem a csillagokat látom egy-egy mozdulattól. Azért remélem hamar elmúlik, mert az ilyesmit nagyon utálom, és nagyon türelmetlenné tesz.
És akkor most lassan elteszem magam holnapra, mert mindjárt négy ötven lesz.. jajjnekem.
És tádááám.. ez a 2222. bejegyzésem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése