Van egy csomó bölcs gondolatom, amit egyelőre csak azért nem írtam még le, mert mindig úgy járok, hogy mire este lesz, és eljutok odáig, hogy na, akkor írok, addigra álmos vagyok. És olyankor újabban az van, hogy magától le is csukódik a szemem, és nagyon nehezemre esik újra kinyitni, és úgy is tartani. Leginkább nem is szokott ez sikerülni.
Ez nem bölcs gondolat, mégis mindenképpen el szeretném mesélni, hogy milyen rendes fiaim vannak. Kaptam egy csomó csokit a szülinapomra, meg ugye volt tortám, kaptam ajándékba meglepetés sütit is. És ők hárman semmihez nem nyúlnak hozzá, amíg meg nem kínálom őket. Simán gondolhatnák, hogy esznek belőle, és nem is dőlne össze a világ sem tőle, mégsem teszik. Szerintem tök jó fejek.
Na és remélem ma már mindenkinél ilyen gyönyörű napsütés volt, mint itt nálunk. Valahogy rögtön más az ember kedve ilyenkor. Mármint hogy ilyenkor úgy az is előfordul, hogy van kedve valamihez az embernek. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése