Hát az a helyzet, hogy nem csak az elengedést lehet megtanulni, hanem olyan is van, hogy a gyerek úgy lelép, hogy utána kell menni, hogy legalább el lehessen köszönni tőle. Én meg még azon aggódtam, mi lesz vele... na persze azt nem tudom, meddig tartott ez a nagyfiúság, de reggel még minden szívfájdalom nélkül köszönt el.
Azért nekem jó sok gondolatom forgott körülötte ma, szerettem volna odalátni egy kicsit délután, meg este, amikor már feküdt az ágyában.
Furcsa volt az is, hogy nem volt itthon este, amikor hazajöttünk, még akkor is, ha egyébként rendszerint elalszik már olyankorra.
Közben meg már para is velem van a holnapi csontkovácsos móka miatt. Jobb lenne már túl lenni rajta, de remélhetőleg nem lesz ez olyan vészes, mint ahogy én félek tőle. :)
MA vagy a csontkovácsnál! Gondolok rád! Leila 10 napos balatoni táborba készül. A 9. szülinapja után 3 nappal. Én agyon fogom izgulni magam, ő "belehalt" volna ha nem mehet. Vió abba, ha menie kell, pedig már 13 éves lesz:) Nem egyformák a gyerekeink, de mind talpraesett, okos, ügyes, én leginkább a zsebpénze miatt aggódok:)
VálaszTörlésKöszi a rámgondolást, rám fért. :) Hát nem egyformák, az biztos. Az én 13 évesem is pont ilyen, mint Vió. :) Roli pedig nagyon jól érzi magát, ma tudtam vele beszélni telefonon (az egyik velük lévő szülő telefonján), úgyhogy nyugodtabb vagyok. :)
TörlésAmikor ezt olvasod már biztosan túl vagy a csontkovácson :) , remélem jól ment minden... Nekünk jövő héten lesz 3 napos kirándulás Máténak, erdei sulink nem volt, az kimaradt nálunk, így most lesz az első ilyen hosszas iskolai elmenetel. Furcsa lesz, én is izgulni fogok, remélem ő nem :) ...
VálaszTörlésMáté biztos jól érzi majd magát. Az izgulást meg úgysem lehet kinőni, és legyen inkább úgy, hogy Te izgulsz, és ő jól érzi magát, mint fordítva. :)
Törlés