Hétvégi zanza

Azt a véleményemet, miszerint a hétvége a legjobb dolgok közé sorolandó (és ez is kimaradt abból a listából) azt hiszem fenntartom még egy darabig. Még úgy is, hogy nálunk csak minden harmadik hétvége olyan, hogy mindenki itthon van. Ez egy ilyen harmadik hétvége volt. Éppen jókor. Sikerült legyűrnöm a mindenféle fájásomat, már sokkal jobb, bár még nem az igazi. Ha mögé tekintek, tudhatom az okát annak is, hogy így lett, meg annak is, hogy elmúlt. De ne menjünk ebbe bele most, ehhez fáradt vagyok már vasárnap este.
Ezen a mostani hétvégén volt mindenféle jó dolog, a Burger Kinges kiruccanástól (tán valakinek ünnepelni valója akadt?) kezdve az este tizenegyre megfőtt húslevessel, a kívánságra elkészült zserbóval, és a mai ebéddel, kráter sütivel együtt.
Akadt rosszabb is, de ez majd holnap délelőtt a sebészeten kiderül, mennyire... Maradjunk annyiban, hogy elhangzott már az örökbecsű "ha eltörött az ujjad, még tuti, hogy kaptok is". A sérelmes fél Patrik. A jobb keze hüvelykujjáról van szó, nem túl látványos a dolog, ámde eléggé fáj. És nem tud írni.Meg még férfiból is van. Így aztán kénytelenek leszünk a hétfő délelőttöt erre áldozni. Pedig azt gondoltam, milyen jó kis befejezése lesz a hétvégének, hogy hétfő délelőtt még majd ketten itthon leszünk Balázzsal. (mert ő délutános)
Az a nagyon jó dolgok közé sorolandó, hogy megkaptam a számos képeket, az egyiket tegnap Zsuzsi jóvoltából, a másikat pedig ma Bea jóvoltából. Itt is nagyon köszönöm nekik, nagyon örülök neki, annak meg még külön, hogy vettétek a fáradtságot és figyeltétek a kedvemért. :)

És igen, ahogy fentebb zárójelben megemlítettem, akadt akinek ma ünnepelni valója is volt. Neki itt is, és ezúton is kívánok Boldog Névnapot.