Annak ellenére, hogy már nem félek tőle annyira, mióta mindenki be van oltva nálunk, és úgy telt el az infekciós idő is, hogy semmi mellékhatást nem tapasztaltunk sem akkor, sem azóta.. még mindig valami fura érzésem van ezzel az egésszel kapcsolatban. Nem, már túl vagyok azokon, hogy összeesküvés-elméletnek fogjam fel, meg azon is, hogy azt számolgassam, vajon kik jártak ezzel a legjobban üzleti szempontból.
Valamelyik nap azt hallottam egy mellettem zajló beszélgetésből, (nem hallgatóztam, csak nem lehetett nem hallani) hogy "Látod, milyen hülyeség volt az egész, már nincs is járvány, a sok hülye meg rohant oltatni magát". Ezen kicsit elgondolkodtam. Hogy oké, ha nincs az a pánikhangulat, lehet, hogy tovább halogatjuk a döntést. De ha nincs az a pánikhangulat, akkor viszont sokkal kevésbé lennék nyugodt, vagy lehettem volna az. Tudjuk, érzékeljük mindannyian, hogy már tényleg nincs az, hogy a csapból is ez folyik, és mindenhol arra buzdítanak, hogy oltass, vegyél maszkot, vegyél vitaminokat, és mosd a kezed egyfolytában. Vagy mindenhol arra buzdítanak, hogy nehogy oltass, mert ez és ez lesz tőle, de a maszkot vedd meg, sőt, a legtöbbet akkor teheted, ha épp Azt a bizonyos vitaminkészítményt vásárolod. Ezeken túl vagyunk, gondolom megszűnt az újdonság varázsa, így többe kerülne a kampányolás, mint ami "haszon" lenne rajta.
Még mindig nem tudhatom, hogy a döntésünk jó volt e, vagy csak döntöttünk. Tulajdonképpen mindegy is, mert nincs itt jó és rossz döntés. Mindenkinek érzése szerint.
Amikor viszont hallom a hírekben, vagy olvasom itt-ott, hogy megint meghalt egy háromgyerekes anyuka, akkor végtelenül elszomorodom. Nagyon sajnálom a gyerekeit, a szüleit, és mindenkit, akit így hagyott itt, búcsú és gondolatok nélkül, mert mielőtt elment, már heteket töltött úgy, hogy gépek tartották életben.
És nem tudok nem gondolni arra, hogy mi lett volna, ha... Nem mondhatjuk azt senkire, hogy felelőtlen, mert nem oltatta be magát, mert ugye mindig, mindannyian abban reménykedünk, hogy minden olyan dolog, ami rossz, és félelmetes, elkerül minket, mert miért is pont mi lennénk azok?
Nincs felelőse sem a dolognak, mert ki lenne az? Annyira nehéz volt dönteni mindannyiunknak, a sok félinformáció miatt, a hatalmas ellenkampány csak összezavart mindenkit.. most mondhatnám, hogy itt az eredménye.. De nem mondom.
Szomorú dolog, végtelenül szomorú, hogy akár csak egy embernek is bele kell halni ebbe a betegségbe.
Reménykedem, hogy nem sok embernek kell áldozatul esni a jövőben, pedig azt gondolom, még messze nincs vége ennek az egésznek.. szerintem a java még hátravan. (de ne legyen igazam)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése