2009. jan. 2.

álláskeresés

Nos, hát jobb dolgom nem lévén így péntek este, nekiálltam a neten böngészni az álláshirdetéseket. Azon hamar túlestem, hogy a környék összes létező hipermarketjének, barkácsáruházának, és sportáruházának, na meg persze a lakberendezési izéket sem hagytam ki, szóval ezek weboldalait elég gyorsan végigböngésztem e téren. A távmunkaajánlatos oldal persze megint tök üres. A közigazgatási portálon sok minden van, csak épp semmi nem az igazi.
De az előbb ráakadtam a nekem valóra:
  • Számítógépes számlázó nyilvántartó program kezelése
  • Szállítólevelek és számlák kiállítása, iktatása, postázása
  • Banki program vezetése
  • Házipénztár vezetése
  • Követelések és tartozások vezetése
  • Havi és heti pénzügyi riportok elkészítése, adminisztráció vezetése
  • Különböző pénzügyi statisztikák elkészítése
  • Könyvelés előkészítése
  • Tárgyi eszközök vezetése
  • Partnerekkel való kapcsolattartás
  • Egyéb irodai feladatok ellátása
Ez eddig maga a tökély. Én ezt szeretem csinálni. Abszolút közel állna hozzám, de aztán jön a feketeleves az elvárások tekintetében:
  • Középfokú pénzügyi végzettség
  • Kommunikációs szintű angol vagy német nyelvtudás
  • Számítógépes ismeret (Word, Excel)
  • 2 éves pénzügyi területen szerzett tapasztalat
  • Önálló munkavégzés, jó kommunikációs készség
Na, hát a feketével kiemelt rész a bibi. Mert ez nincs. És ugye rekordidő alatt ilyesmire nem is lehet szert tenni. Mert azon már azért kezdem is túltenni magam, hogy nem helyben fogok dolgozni, hanem be kell járnom. Tulajdonképpen arra tökéletes volt az az egy hónap, amíg itt helyben dolgoztam, hogy arra rádöbbenjek, hogy nélkülem is "forog a Föld", és bizony, mindenki eljutott a rendeltetési helyére, csak a szükséges előkészületeket kellett megtennem. És tessék, itt és most bevallom, sokkal jobban éreztem magam akkor, mégha mégoly sokat nyüglődtem is, nyavalyogtam is, és aggódtam is. Mégis jobb volt, reggelente csinosan felöltözni, és aztán délutánig egy felnőtt világban felnőttek között dolgozni. Amitől egycsapásra lehetett magam újra felnőttnek érezni, nem pedig egy háztartási robotnak. Szóval, hiányzik, na. És elég volt egy hónap ahhoz, hogy megtapasztaljam, újabb egy hónap, hogy helyretegyem, és akkor most lehet, hogy készen állok? (feltéve, hogy nálam ez létezhet)
Keresgélek mindenesetre szorgalmasan. Mert biztosan megfogalmazták már valahol azt, amivel engem keresnek. :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése