2012. aug. 27.

A legjobb barátom

Úgy emlékszem, olyan negyedik osztályos lehettem, amikor egyszer az akkori magyar tanárom ezzel a címmel íratott velünk fogalmazást. Akkor nagyon nehezen találtam a szavakat, mert akkor még nem volt nekem ilyenem. Sőt, nagyon sokáig nem tudtam volna hiteles fogalmazást beadni a témában. Szerencsémre fantáziám már akkor is volt, úgyhogy egy kitalált legjobb barátról írtam, és a fogalmazásom is ötös lett.
Sokkal nagyobb szerencsémre, az élet úgy hozta, hogy ha most újra negyedikes lennék, akkor már lenne kiről írnom. Kettő legjobb barátom is van, a saját kettős személyiségemből fakadóan, mindegyikőjük valahogy másképp kapcsolódik hozzám, és mégis ugyanúgy.
Ma arról a legjobb barátomról mesélek Nektek, akinek éppen ma nevezetes napja vagyon. Nem hatesztendős lett, mint Vackor abban a verses mesében, és nem is fogom elárulni, hogy mennyi. Már csak azért sem, mert az én legjobb barátomra igazán igaz ez az idézet: "Te sosem fogsz megöregedni. Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több, és te attól még szebb leszel. Öreg csak az, aki már nem érez semmit!" 
Az én legjobb barátom egy olyan ember, akit nem lehet megunni. Igazi barát, akinek lehet sírni a vállán, akivel lehet önfeledten nevetni, aki képes őszintén kritizálni, ha a szükség úgy hozza, sőt, akár még kicsit észhez is téríteni. De olyan ember is, aki hagyja, hogy kritizáljam, ha a szükség úgy hozza, vagy akár észhez térítsem. Aki felhív, mert aggódott a blogbejegyzésemet olvasva, hogy talán nem vagyok jól. Aki számon tartja, mikor kell orvoshoz mennem, és biztosan nem felejti el, hogy aznap reggel küldjön legalább egy bátorító sms-t.
Olyan ember, aki a szeretteiért bármilyen áldozatot képes meghozni, aki mindennek utána jár, utána olvas, és számon tart.
Ha az lenne a feladat, hogy írjam le, milyennek látom őt, könnyű dolgom lenne: csinos, kedves arcú, nőies, és fiatalos. :)
Ha az lenne a feladat, hogy írjam le, mit szeretek benne a legjobban, szintén könnyű dolgom lenne: Őt magát, ahogy van. :)
Mostanára, mire idáig eljutott az olvasásban, már szörnyen zavarba jött, és azt gondolja magában, hogy azt hitte, többször már nem fogom meglepni ilyesmivel. De elárulom, még jut a következő évekre is a tarsolyomból, mert még mindig nem mondtam el, és nem írtam le mindent. De ha mindent leírnék, mi lenne a következő hatvan évben? Mert még az összesen szeretném köszönteni őt.
Úgyhogy most már csak ennyit szeretnék még Neked, kedves Eszter:

"Szülinapod végre elérkezett, egy szerető szív rólad megemlékezett, adassék meg minden, mire szíved vágyik, élj boldogan még nagyon sokáig."

12 megjegyzés:

  1. tényleg azt hittem...... de nagyon-nagyon szépen köszönöm...mindig meghatsz (és csak egyszer tudnék ilyen szépet írni Neked)

    VálaszTörlés
  2. Esztert, én is kicsit "ismerem" az nlc-ről. Negyedik gyerek topikból, már ott is jó volt olvasni sorait, és hogy mennyire jóban vagytok, érződött már ott is! Boldog szülinapot Eszter!:-)
    Amúgy nagyon irigy vagyok, ilyen szoros barátság nekem nincsen. Mindig kudarcba fullad. Olyan egyoldalú lesz a dolog. Ezért is kezdtem el blogot írni....de ez az én törénetem, nem terhellek vele.

    VálaszTörlés
  3. Anikó köszönöm szépen, nagyon kedves vagy. (azt meg kívánom, hogy te is találj rá egy ilyen igaz barátra)

    VálaszTörlés
  4. Kincs az ilyen barát. No meg barátság. :)

    VálaszTörlés
  5. Nahát, Anikó. :) Ezt nem is tudtam. És találkoztunk is ott? Én is kívánom Neked, hogy találj rá a Te barátodra, biztosan van valahol, csak még nem futottatok össze. :)
    MJ, tényleg kincs. :)
    Dominika, Myway, írni is nagyon jó volt. :)

    VálaszTörlés
  6. Egyszer kértem tanácsot, régen, nagyon régen, ott....:-)

    VálaszTörlés
  7. Kicsit megkésve, de nagyon boldog születésnapot a figyelmes és irigylésreméltó legjobb barátodnak.

    VálaszTörlés
  8. Ezt be adtam fogalmazásként és a tanáromat nagyon meg hatja amit írtál....de el árultam hogy igazádibol kitől is szereztem ezt a szép olvasmányt :D

    VálaszTörlés