Szombat

 Ma már azért voltam olyan jól, hogy a szokásos mosós napon túl takarítottam is egy kicsit a nappaliban, meg a mi hálónkban. Mióta nincs padlószőnyeg, sokkal jobb a helyzet por terén, de azért van bőven most is, mindig van mit törölgetni, porszívózni. Most pár napig megint szép tisztaság van. Igazából akkor lenne jó, ha úgy csinálnám, ahogy Via "tanítja" az Urban Éve blogon, és szépen be lenne táblázva minden napra valami. De ilyen csak a nagyon utópisztikus gondolataimban vagyok, a valóságban ez távol áll tőlem. Vannak olyan napjaim, amikor gond nélkül átlépek a legnagyobb kuplerájon is. Csak a mosogatást nem szoktam halogatni túl sokáig, az borzasztóan zavar, ha mindenhol edény, tányér és pohár van a konyhában. Az meg teljességgel elképzelhetetlen, hogy úgy feküdjek le, hogy ott marad a mosatlan edény. 

Lesz a jövő héten ez a ne vásárolj semmit nap, vagy napok. Most már nem is nagyon tudom követni, hogy akkor egy nap, vagy három, bár nagy jelentősége nincs. Azt nem mondom, hogy nem jó kezdeményezés, de csak amiket én láttam már a szervezők oldaláról is, és a más véleményen lévők oldaláról megnyilvánulni...azt hiszem ez is olyan jó magyarosan nesze semmi, fogd meg jól akció lesz. Pedig az alapkoncepció jó lenne, még ha egyébként a bevételkiesést nyilvánvalóan pótolni kell majd valahogyan, és a valahogy mindig úgy csapódik le, hogy végül majd valaminek az árába lesz beépítve. 

Én már egy ideje úgy vásárolok, hogy aminek véleményem szerint pofátlanul magas ára van, azt nem veszem meg. Mint ahogy nem veszek ilyenkor epret, málnát, szőlőt sem. És nem vettem Dubai csokit, nem veszek sóskaramellás kávét, meg tököm tudja milyen agyonhájpolt, túlárazott marhaságot. Részemről a Milka csoki is túl van már árazva. Szóval én azt gondolom, inkább valami ilyen irányba kéne elmenni, hogy ezekre nemet mondjunk, ne vegyük meg, mert olyan mértékben generálja mindennek a túlárazását, aminek azért valóban ott és most kéne véget vetni. 

Nyilván tisztában vagyok a termékek mindenféle adótartalmával, azzal, hogy az üzemanyag ára ugyanúgy benne van, mint az emelt minimálbér, a drága euró. És az is igaz, hogy ahogy mi magunk is szeretünk tartani egy bizonyos színvonalat, úgy a kisbolt is, a pékség is, és a multi is. 

Végülis mindenkinek igaza van, és senkinek sem jó ez az egész. Csak épp mindenki a másikat okolja.