Ez az a könyv, amiről azt mondom, mindenkinek olvasnia kell. Az első pillanattól az utolsóig fantasztikus élmény volt olvasni, olyan, hogy majdnem csak próbáltam spórolni az oldalakkal, hogy tovább tartson.
Nagyon sok helyen azt láttam, hogy a gyászfeldolgozás könyve, és nagyon sokan ajánlották olyan embereknek, akik épp ilyen időszakot élnek meg. Ez természetesen abszolút meg is állja a helyét, hiszen erről szól az elejétől a végéig. Én szerencsére most nem veszítettem el senkit, így biztosan kicsit más lelkülettel olvastam végig, de belőlem is rengeteg érzelmet váltott ki. Én magamban most az újrakezdés könyvének soroltam be, de el tudom képzelni, hogy másokban más húrokat pendit meg.
Nekem végig szárnyalt a lelkem tőle, elképesztő érzelmeket éltem meg közben.
Mindenképpen olvassátok el.
Szerintem én is fogom még majd máskor is.
Én is nemrég olvastam, de nekem meg éppen nagyon nem tetszett. Valahogy senki nem lesz átélhető, egyik karaktert sem tudtam még megkedvelni sem. Chiclit, tehát nyilván nem kell mélyre mennie, de ez a könyv még csak a felszínt sem kaparja. Nem tetszett sajnos. Nem azért, amit írtak többen kritikákban, hogy akár túl gyors a gyász, stb, hisz ezt nem lehet megítélni, nincs 2 egyforma ember hanem egyszerűen csak túl semmilyen az egész. Semmilyen történet, semmilyen figurák, semmilyen hangulat, semmilyen semmi.
VálaszTörlés