Legalább háromszor ébredtem fel ma reggel, először fel hétkor. Még gondolták is rá, hogy na, hát akkor akár kezdődhetne is a nap, de aztán inkább mégis jól betakaróztam még, és Balázs kispárnáján jó kényelmesen elhelyezkedtem. Így volt ez negyed nyolckor is, és nyolckor is, végül fel kilenckor azért már ezt nem játszottam el többször.
Délelőtt megcsináltam az ebédet, nagyon nagyon kevés kedvem volt hozzá, de minden nap nem lehet ellógni ezt. Ebéd után elpakoltam, hajat mostam, felmostam, aztán lassan készülődni kellett a meccsre. Ebben a hidegben nem sok kedvünk volt hozzá, és végülis jobban is jártunk volna, ha nem fagyoskodunk ott. De van ilyen, ma sem ment be semmi, csak az ellenfél tudott gólt szerezni. Dühítő és lelombozó tud ez lenni, mert az ember azért megy elsősorban, hogy jól érezze magát, és nem azért, hogy csalódjon. Most egy ilyen időszak van sajnos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése