Kedd

Ez a korán kelés még mindig nem a barátom, és én most azt gondolom, hogy én soha nem is leszek olyan, aki hajnalok hajnalán magától ébred, és nem tud már visszaaludni. Igaz, hogy csak az a tíz perc szörnyű, amíg képes vagyok rávenni magam arra, hogy a meleg takaró alól kibújjak. Ha ezen túljutok, akkor már nincs gond.
A héten már csak holnap megyek dolgozni, így már csak holnap fogok hajnalban kelni. Mehetnék később is, de az van, hogy a leghatékonyabb hajnali öt és hét óra között vagyok, mert olyankor még nincs bent senki, nem jön percenként valami email, amire reagálni kell.
Az meg már csak külön bónusz lesz, hogy ha sikerül időben végeznem mindennel, akkor időben haza is tudok jönni, és esetleg még a hajamat is befestem holnap valamikor.
Mára volt időpontom masszázsra, de végül kölcsönösen megegyeztünk a masszőzzel, hogy így, hogy még nem vagyok teljesen jól, inkább kihagyjuk, nehogy többet ártsunk. Majd hívom, amikor már minden rendben lesz. Ezügyben lassan, de biztosan haladok...kicsit túl lassan ahhoz képest, amit szeretnék, de most már mindegy.