Hétfő

Nem volt ma jó napom. Nem történt ugyan semmi szörnyűség, de jó sem igen.
Eleve ugye arra ébredtünk, hogy hétfő van, és menni kell dolgozni. Tudtam, hogy vár rám egy csomó munka. Leginkább olyan, ami sok sakkozást igényel (mondjam, hogy már a húsvétra és a kerti szezonra készülünk?). Logisztika a javából, hogy mindennek legyen lehetőség szerint jó helye, időben be tudjon érkezni, hogy aztán időben el is jusson az üzletekbe. Azt is tudtam, hogy ma legalább kilenc tanuló is lesz, akik majd mind arra várnak, hogy én mondjam meg mit csináljanak. Nem volt túl felemelő hétkezdés.
Munka után épp csak ebédeltünk, és már mentünk is Erikkel a rendőrségre. Meghallgatták, mint sértettet, újfent elmondta, hogy milyen cipője volt, és mennyit ér. Megmutatta neki a nyomozó a képeket a megtalàlt tárgyakról, de sajnos az ő cipője nem volt köztük. A nyomozó kicsit próbálta jobb kedvre deríteni, mondván, hátha csak nem sikerült jól fényképezni, nézze meg jó alaposan, de Erik lemondóan mondta, hogy á, biztos nincs meg, mert az enyémen világít a pipa ha rávakuznak. Azt hiszem, ott, abban a pillanatban el is döntöttem, hogy ha a föld alól is kell elökerítenem neki, akkor is lesz még egyszer egy ilyen cipője.
Voltunk még a klubnál is, ígértek kártalanítást, de meg kell várni a nyomozás végét mindenképpen.
Még ezek után elmentünk Rolinak inget venni, és fél hétkor már be is fejeztük a mindenféle ügyintézést.