Különleges nap

A december elseje mindenképpen egy igazán különleges nap, mert ilyenkor kezdődik el a hivatalos visszaszámlálás karácsonyig. A kisgyerekes családoknál ilyenkor nyílik az adventi naptár első ablaka, valamilyen meglepést tartogatva. Ilyenkor kerülnek fel az adventi fények, és kezdik el beragyogni a világot, napról napra elkápráztatva mindenkit.
A december elseje nekem mástól is különleges már egy ideje. Egész pontosan tíz évvel ezelőtt lettem blogger. Tíz év alatt született 3350 bejegyzés (ez a 3351.a sorban), pont 1000 komment érkezett, az oldalletöltések száma pedig közel jár a másfél millióhoz. Ezek üres statisztikai adatok, amik közül persze némelyik nagyon is jól néz ki, de sokkal több van mögötte. Mert a számokból nem látszik, de rengeteg ember virtuális barátságát köszönhetem a blogvilágnak. Rengeteg erőt merítettem abból, hogy itt voltak velem, rengeteget adott, és ad minden nap, hogy leírhatom a gondolataimat. Velem sírtak, és velem örültek tíz év alatt nagyon sokan. Nem lehetek ezért sosem elég hálás nektek. ❤️ Köszönöm minden itt töltött perceket, minden kedves szót, minden segítő szándékú mondatot, és köszönöm, hogy azt is leírjátok, amikor nem értetek velem egyet.

A mai blogszületésnapot különleges helyen ünnepeltem. Olyan helyen, ahol még sosem jártunk. Ma Pakson játszott a Fradi, mi pedig ott voltunk, és együtt szurkoltuk ki a győzelmet. És milyen jól tettük, hogy mindenféle hideg ellenére ott voltunk, mert nagyon régen nem láttuk őket idegenben ilyen jól játszani, három góllal győztünk. A hangulat fantasztikus volt, a csapat győzött, mi kell még? 

A családi szelfi, ugye? Az is elkészült. Kicsit béna, mert előtte egy órát ácsorogtunk a beléptetésre várva (és itt kicsit meg is fagytunk), de azért a miénk ..

 A decemberi varázslat és csodavárás elkezdődött.... minden más pedig folytatódik úgy, mint az elmúlt tíz évben.